Grafikával a művészet demokratizálásáért

Interjú Schneller János művészettörténésszel

Schneller János művészettörténészt, a Resident Art alapítóját és a Garten Balaton társalapítóját a Garten Balaton szitamappa előzményeiről, és a grafika egyre fontosabb műkereskedelmi szerepéről kérdeztük.

LG__3253_3200x.jpg

Hogyan jött az ötlet, hogy a Garten Balaton megvalósításának támogatására grafikai mappát adjatok ki?

Az első saját képem nekem is egy szitanyomat volt, ami ma is ott lóg az előszobában. Ez a műfaj a műtárgyvásárlás előszobája (bocs a szóviccért), egyfajta „kapudrog”, mert hasonló élményt ad, mint a festmény, ugyanakkor elérhető áron megszerezhető, mégis egyedi, számozott mű. Szitanyomatokkal már jó ideje foglalkozunk, kereskedünk és kifejezetten jó tapasztalataink vannak ezzel kapcsolatban.Sokat beszélgettük Bánki Ákossal, és talán az ő fejéből pattant ki a mappa ötlete. Ezt a tavalyi pandémia idején még nehezebb volt megvalósítani, hiszen csak telefonon tudtunk érintkezni és a művészek sem nagyon beszéltek egymással, velünk is csak a folyamat végén találkoztak. A tavalyi Urban Flow névre keresztelt mappa Stark Attila műhelyében készült, és nagy sikerrel értékesítettünk őket a pandémiás helyzet ellenére.

 

 

Milyen céllal adtátok ki a szitamappát?

A szitanyomat bizonyos értelemben a művészet demokratizálásáról szól. A nagy példányszám lehetővé teszi, hogy egy adott festői világ több emberhez is eljusson. Ez teljesen beleillik abba a koncepcióba, amit a Resident Art művészeti sétáival kitaláltam, azaz a kortárs művészet minél szélesebb körben való terjesztésébe. Minél több a műkedvelő, annál nagyobb esély van arra, hogy sokan magukénak érezzék a képzőművészetet; alkalmi vásárlókká, vagy gyűjtőkké váljanak.

A mappa megvásárlása ezen felül a Garten Balaton nyári művészeti programsorozat megvalósítását is támogatják. Jó lenne, ha minél többen lennének részesei ennek a fantasztikusan gazdag világnak.

nadler2.jpg

Hogyan sikerült a művészeket megnyerni a célnak?

Szentgróti Dáviddal hosszú idő óta együtt dolgozunk, Baráth Áronnal is többször szerepel a Resident Art Fairen, vagy a Garten kiállításokon. Bánki Ákos, a Garten Balaton másik társalapítója pedig képzőművészként kézenfekvő volt, hogy részt vegyen egy olyan mappa elkészítésében, amely alapvetően az informel, érzelmi alapú festészet világát képviseli. Nádler Istvántól több képet és szitanyomatot is eladtunk az elmúlt években, és mindketten rajongói vagyunk a festészetének, így kézenfekvő volt, hogy ne csak a fiatalok, hanem egy idős mester is részt vegyen a projektben. Meglepően hamar kötélnek állt, bár elsőre kicsit bizonytalanul hívtam fel.  Szerencsére egy kedves gyűjtő ismerősünk, Bodnár Zoltán is segített, hogy a mestert megnyerjük céljainknak.

Hogyan állt össze a névsor?

Nagyon fontos volt, hogy a mappában szereplő alkotók képeiben legyenek közös vonások, de mindnyájan más-más minőséget képviseljenek. Olyan művészeket válogattunk, akikkel korábban is jó munkakapcsolatban voltunk, és szerepeltek már a kiállításainkon. A tavalyi évhez hasonlóan idén is négy művet akartunk összeállítani.

Milyen hagyománya van Magyarországon a grafikának, illetve a grafikai mappáknak?

A sokszorosított grafikának komoly hagyományai vannak a magyar képzőművészetben. Gondoljunk csak a két háború közti aranykorra, amikor nemzetközi és hazai színtéren is volt a sokszorosított grafikának egy fontos időszaka, olyan nevekkel, mint Aba-Novák Vilmos, Derkovits Gyula, Patkó Károly, Szőnyi István. A második világháború után főként a könyvillusztrációik révén váltak ismertté azok a nevek, akik művészete több generáció számára meghatározóvá, vizuális viszonyítássá váltak, mint Kass János, Würtz Ádám, Rékassy Csaba, illetve Kondor Béla, vagy Gross Arnold.

A szitanyomat művészi célú felhasználása a Pesti Műhely alkotóközösség tevékenységének köszönhetően a hetvenes évek első harmadában kezdett meghonosodni idehaza. Egyedi lapok, egyéni sorozatok, mappák láttak napvilágot, valamint egy-egy téma, vagy kiállítási koncepció kapcsán is jelentek meg tematikus mappák. A hetvenes évek végétől fontos szerepet játszott a Makói Grafikai Művésztelep, akik évente adtak ki grafikai mappákat a művésztelep résztvevőinek műveiből. Ezek mára fontos részévé váltak a magyar művészet legújabb kori történetének. És persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a nyolcvanas évek elejétől működő Szentendrei Grafikai Műhely nyomatait, vagy az 1986-tól folyamatosan működő Váci Grafikai Műhelyt sem, ahol a mi szitáink is készültek. Az itt készült lapok és mappák máig fontos szereplői a művészeti aukcióknak és a műkereskedelemnek.

 

Mi a műkereskedelmi jelentősége a grafikának itthon és külföldön?

Az elmúlt három évben a sokszorosított grafika műkereskedelmi pozíciója megerősödött. Ennek leginkább a kortárs művészet iránti folyamatosan növekvő érdeklődés lehet az oka, ami nem csak a művek árában, hanem az érdeklődők számának növekedésében is megfigyelhető. Nem lehet mindenkinek eredeti, nagy méretű festménye, és nem kell mindenkinek gyűjtővé válnia. Egy eredeti szitanyomat is jól mutat egy lakásban, és az elmúlt évek műtárgypiaci eseményeit követve az is bebizonyosodott, hogy akár befektetésként is lehet rá tekinteni. Szerencsére a grafika kezdi visszanyerni méltó helyét a műgyűjtésben.

 

 

Mi lenne a jele annak, hogy küldetésetek célba ért?

Első nap eladtunk 10 mappát, ami azt jelzi, hogy van érdeklődés arra, amit csinálunk. Elégedett akkor leszek, ha az összes kereskedelmi példányt értékesítjük, és ezzel lehetővé válik számunkra a Garten Balaton idei megrendezése. Ja, és akkor, ha az otthonokban a tucat poszterek helyét eredeti grafikák váltják fel.

LG__3232_3200x.jpg

LEGYEN A TÁMOGATÓNK!

A Garten Balaton szitanyomat mappa utolsó példányait 250.000,- Ft-os áron értékesítjük, a vásárlás 2 fő számára ingyenes belépést biztosít a Garten Balaton összes nyilvános programjára és zártkörű VIP-rendezvényeire.

 

A mappa árát támogatásként tudja fogadni a Garten Kortárs Művészeti Alapítvány (KHBank 10400872-50526978-80811013). Kérjük, hogy a limitált példányszám miatt mindenképpen vegyék fel velünk a kapcsolatot a hello@residentart.com e-mail címen.

 

Legyen része a kortárs művészetnek és annak az összefogásnak, amely lehetővé teszi nyári programjaink közös megvalósítását!

Köszönettel:

a két kurátor

Bánki Ákos és Schneller János