A kortárs művészeti világ útvesztőit körüljárva, a Senki többet című dokumentumfilm feltérképezi, hogy a művészetnek ma milyen szerepe lehet a materialista, fogyasztás központú társadalomban. A film megszólaltat öntörvényű műgyűjtőket, hírhedt műkereskedőket, hétpróbás galeristákat, tapasztalt árverésvezetőket, valamint olyan kortárs képzőművészeket, mint Jeff Koons, Gerhard Richter és Njideka Akunyili Crosby, vagy az egykori legendát, Larry Poons-t. A film bemutatja, hogy a modern társadalmi értékrendek változása hogyan hat a művészeti piac dinamikájára, avagy hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant.

​

Basquiat és Gerhard Richter festményei több tíz millió dollárért kelnek el aukciókon, Jeff Koons a Rockefeller Centernél felállított gigantikus felfújható balerina szobra vagy Maurizio Cattelan a Guggenheim Múzeumban installált tömör aranyból kiöntött WC-kagylója csak úgy vonzza a látogatókat. Manapság a művészet látványossággá vált, nem szól másról, mint dollárkötegekről és címoldalakon való megjelenésekről. A modern társadalom kevésbé figyel oda a művészet esztétikai és szociális értékeire, mindinkább a nagy brandekre és a bizniszre. Sokan azt gondolják, hogy a kortárs művészet világa a legfelső osztályok játszótere – exkluzív befektetés, ami az átlagember számára elérhetetlen. Sorra nyílnak a minél elitebb művészeti vásárok szerte a világon, ahol a műgyűjtők az aukciók alkalmával kedvükre cserélgetik a becses műtárgyakat, majd raktárcsarnokokban halmozzák fel azokat.

 

Vajon épp egy művészeti válság kellős közepén tartunk? Lehet-e a művészet értékét dollárban és centben meghatározni? Hogyan lehet a művészet értékét megállapítani és ki dönti el, hogy mi alapján tegyük ezt? Vajon a művészeti piac bénítólag hat a múzeumokra és a látogatókra? És talán, ami a legfontosabb: a felfokozott ütemű fogyasztás hogyan hat a művészekre és alkotásaikra?

 

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a film, miközben próbál eloszlatni néhány gyakori tévhitet a művészet világával kapcsolatban és mindezt dinamikus és szórakoztató módon teszi. A film páratlan betekintést nyújt a kortárs képzőművészet rejtett világába, ahol semmi nem az, aminek látszik. A művészekkel, műkereskedőkkel, műgyűjtőkkel és árverésvezetőkkel készített interjúk láttán érthetővé válik, hogy hogyan működik a művészeti piac és hogy milyen nehézségekkel kell egy művésznek szembenéznie manapság egy olyan világban, ahol a siker villámgyorsan jön, de ugyanolyan hamar el is illan, hiszen még a legnagyobb tiszteletben tartott művészek is küszködnek, hogy megfeleljenek a piac elvárásainak anélkül, hogy művészi szabadságuk ne sérüljön.

 

A Senki többet egy összetett portré a kapitalista, fogyasztás-orientált jóléti társadalomról, ami saját magát konfrontálja. A film görbe tükröt tart a modern társadalom elé, de kihangsúlyozza a művészet transzcendens mivoltát, amire nekünk embereknek égető szükségünk van ma is.

​

​