BÁNKI ÁKOS - SCHNELLER JÁNOS
EGY HIÁNYZÓ LÁNCSZEM

A második világháború utáni magyar képzőművészet történetének számos feltáratlan területe közül egy jelentős hiányt pótol a Hortobágyi Endre életművét bemutató kötet. A több mint két évtizedig lappangó életmű ez idő alatt szerencsésen egy kézben maradt, így a kutatóknak lehetősége volt a teljes életmű feltárására és digitalizálásra.

​

A hosszú, inaktív periódusok, a fiatalon félbeszakadt élet és az ismeretlenség ellenére Hortobágyi jelentős és koherens életművet hagyott maga után, amely kiemelkedő tehetségről, a nyugat-európai művészeti irányzatok értő ismeretéről, mégis autonóm látásmódról tesz bizonyságot.

 

A hatvanas évek elején induló Hortobágyit a főként a francia absztrakció vizualitásából táplálkozó Zuglói Körben ért művészeti impulzusok indítják el az ún. „motívumrejtő absztrakció” útján. Művészete az automatizmus és gesztusfestészet tapasztalataival gazdagodva végül a 1990-es években teljesedik ki, majd szakad meg korai halálával.

 

A kötet az első kísérlet arra, hogy Hortobágyi Endre művészete és szellemi környezete, a Zuglói Kör művészettörténeti jelentősége a helyére kerüljön. Továbbá lehetőség arra, hogy az Európai Iskola megszűnése és az Iparterv kiállítások létrejötte közötti 10 éves időszak rejtőzködő, sokszor tiltott művészeti törekvéseit szélesebb közönség is megismerje.